For the World!



38. fejezet
Elkészül a mesterkazetta

- Itt palacsintaszag van! - tört be a szobaajtón Pötyi. - Sziasztok!
- Szia! - válaszolt Tomi. - De nem szag, hanem illat! Gyere, egyél! És nézd a köri óráról a felvételt. Eddig még senki nem látta. Mi is most nézzük először. Az elejét, meg majd akkor látod, ha megkezdjük a második másolást.
Pötyi leült Tomi mellé, és odasúgta neki: - Majd mondanék neked valamit, négyszemközt.
- Én is! - súgta vissza Tomi.
Erre a beszélgetésre csak jóval később került sor. A szoba egyre inkább megtelt. Megjött először Oszi, a vásárolt kazettákkal. Tomi megmutatta neki a feliratokat.  Akkor vették észre, hogy Piri a kazettanézés közben körberajzolta őket  A cím körül gyerekek álltak körbe, kézenfogva karikában. Az iskola-felirat körül különböző alakú lakótelepi házak álltak. A főszereplők listáját a négy sarokban egy napocska, egy szelet fújó gyerekfej, egy felhő és egy kis növény rajza díszítette. A további szereplőknél különféle állatok, hangya, méhecske, katicabogár, majom, lovacska, oroszlán karéja fogta körül a középre halványzölddel rajzolt növénykét. Piri nevét tarka kendők, csörgődob, fakanál ékesítették. Tomi körül állványon kamera, TV, kazetták voltak. Andit megint gyerekek karikája keretezte. A KAPTÁR körül virágok voltak.
Tomi füle elvörösödött, kezdett mérges lenni.
Oszi megelőzte: - Te, ez nagyon szép, és találó. Ezekből rakom össze a kazettaborítót. Apukámnak van szkennere, amivel színes képeket be lehet vinni a számítógépbe. Ott azután úgy kicsinyíthetem, alakíthatom, ahogy akarom.  Most elviszem, és, ha kész vagyok vele, egy lapot kinyomtatok, hogy megbeszélhessük. Sziasztok! - még elkapott egy palacsintát, és elrohant.
Az ajtóban ütközött össze Karcsiékkal. Hatan szálltak ki a liftből. - Szia! 65 darab kazetta! - közölte vele először az örömhírt Karcsi.
- Képzeljétek, először csak 10 darabot akartak adni. Miután a kölcsönzőben azonnal elkezdtem kirángatni egy kazettából a szalagot,  hoztak még 55-öt. A felét ott helyben kiürítettük. Az utcán, egy kukánál folytattuk volna, de egy bácsi elkezdett velünk veszekedni, ezért végül felmentünk hozzánk, és ott fejeztük be. Most, meg indulunk, vár a parlagfű. Az utolsó átmásolás előtt vissza szeretnénk érni.
Egy-egy palacsinta a hősöknek, és már futottak is el.
Piri már a sarokba guggolt, és rakta össze a műanyagszatyrokból a kazettákat. Egyet kitett az asztalra. Andi kaparintotta meg. Elfintorította az orrát, ahogy ránézett a gusztustalanul izmos pasasra, aki egy véres kést tartott magasra. Szétnyitotta a kazetta tokját, kivette a kazettát. Ahogy lefektette kinyitva a tokot az asztalra, mindjárt észrevette, hogy hol lyukas a takaró fólia. Alányúlt, és kiszedte a borítólapot. Az izompacsirta képét  nagy élvezettel összegyűrte. A kazettát Tomi kapta el. A kis órás csavarhúzót még délelőtt kapta Rozitól. Ági felismerte, ez volt, amit anyukája odaadott Tősi bácsinak, Rozi apukájának azért, mert megjavította a kakukkos órát.
Tomi kiszedte az öt csavart. A  kazetta szétjött. Az orsók kivehetők voltak. Megnézte, hogy szorítják be a szalag végét, lemérte, mennyi kell az orsótól az olvasófejig. Úgy számolta, hogy körülbelül 20 centi elég lesz. Megmérte a szerelési időket. Most többet nem lehetett tenni, mert még nem volt másik magnó, csak az, amire a kamerából ment a másolás.
Közben Kovács néni állandóan az előszobában volt, beszélt a kaputelefonba, nyitotta a kaput, az ajtót. Volt, amikor mind a két lift ide hozott vendéget. Megérkeztek Roziék, ők meghozták a Katinak ígért 100 darab használt kazettát. Nem volt idejük kiszedni mindegyikből a szalagot, Tomi egyet félretett, a többinek AndiÁgi és Pötyi ugrott neki. Hamarosan óriási halom lett a kitépett szalagokból. Andi olyan óriáskígyónak látta, amin végigment az úthenger. Ezen sokat nevettek. Piri a másolást figyelte, minden másodpercre vigyázott. Megjött az öt vídeómagnó is. Roziék tovább rohantak parlagfűt irtani. Kovács néni nekiállt újabb 100 palacsintát sütni. 6 órakor eljött a legizgalmasabb pillanat. Piri csendet intett. Mindenki a számlálót figyelte. Mi fogy el előbb? A szalag, vagy a másolnivaló?!
- Most! - kiáltották, ahogy vége volt negyedszer is az órának. A magnót leállítani kellett.


A tartalom-jegyzékhez