Feri kiment a kiserdõbe,
és elkiáltotta magát: -
Robin Hood!
- Mit akar tõlem a nottinghami
bíró!? - lépett ki a
bokrok közül egy tízéves
fiú. Hátán egy botból
és spárgából
készített íj volt,
a fején sísapka. Jobb oldalán egy, a
végén ellapított
alufólia-tartó csõ lógott
vékony vesszõkkel. A baloldalán egy
másik csõben fakardja fityegett.
- Nézd, itt a
fehér zászló, nincsenek gonosz
szándékaim - lobogtatott meg Feri egy
papírzsebkendõt. Közös
ellenségünkrõl
kell veled beszélnem.
- Nekünk nincsenek
közös ellenségeink. Ha nem
tudnád,
mi vagyunk az örök ellenségek!
- Emlékszel, amikor
tavaly nyáron nem tudtuk megvívni
a végsõ összecsapást
Marionért?
- Igen, mert halálos
kór sújtotta õt, és a csapatom
több tagját is. De most harcra készek
vagyunk! - fogta meg a kardját Robin.
- Várj, tudom, mi
okozta a kórt! Merlin elmondta,
hogy van egy gonosz virág, aminek a porát, ha
beszívjuk, betegek leszünk.
- Igen, a nevét is
tudom, úgy hívják, parlagfû. Az
én
öreg füvesasszonyom is ismeri.
- Az én csapatom is
ágyba kényszerült akkor. Ez a
virág a mi közös
ellenségünk.
- Ugyan mit tehetnénk
egy virág ellen? Fõleg együtt?
Csak nem gondolod, hogy a két csapat együtt
szedhetne virágot!? Különben is,
nem a növény a vétkes, hanem a
pollenjéhez tapadó kipuffogó
gáz és egyéb kémiai
anyagok.
- Ebben igazad van, de az
egész túlmotorizált
civilizáció ellen nem vehetjük fel a
harcot. Így egyelõre marad a parlagfû.
Versenyeztünk egymással már az
íjászversenyen, az arany
nyílvesszõért! Akkor te
gyõztél. Most is versenyezhetnénk, a
kór ellen. Ha Nottingham népét
megszabadítjuk az átoktól, az
mindkettõnknek jó. Mi, a városban
kipusztítjuk a
gazt. Az erdõbe nem megyünk, és neked vannak
jó kapcsolataid az ezüsthegyi
gazdákkal, az ottani kisnemesekkel. Az nyer, aki
több gyökeret tud felmutatni.
- Mi a mi hasznunk ebbõl?
- Három is
van
a gyõzelem dicsõségén kívül.
Egyrészt, ti sem lesztek betegek.
Másrészt, János
herceg 5 aranyforintot fizet minden
gyökérért. Harmadrészt,
akinek a birtokát
megszabadítjátok a parlagfûtõl, fizethet
nektek
pénzben vagy természetben. Lesz
mit szétosztanotok a szegények
között.
- Ez nekem gyanús! Mi
ütött beléd? Eddig soha nem
törõdtél a város lakóival! -
mondta Robin Hood.
- Merlin javasolta
János hercegnek. A virágport a
szél hozza Sherwood felõl a városba. Nemcsak a
szegények, a gazdag polgárok is
betegek lesznek tõle. A kór nem válogat. Aki
beteg, az nem keres, és nem tud
adót fizetni. Én nem azért vagyok
gonosz, mert annak születtem, de ahhoz, hogy
gazdag legyek muszáj keményszívûnek
lennem. A gyökerek után én is megkapom a
pénzt. Ha az erdõben, meg a környéken
megmarad a parlagfû, semmit sem érünk
azzal, hogy a városban kiirtottuk. Ez a te birtokod,
mégha jogellenesen is. Ha
csak harcolunk, mindkét oldalon csökkenni fog a
hadra foghatók száma, és esetleg
annyira elhúzzuk az idõt, hogy már
késõ lesz: ha elkezd virágozni, akkor
már
hiába szedjük le. A virágzás
két hét múlva kezdõdik.
- És ki lesz a
döntõbíró? Remélem, nem te! -
gyanakodott Robin Hood.
A Csillag moziban a jegyszedõ
Virág néni. Nála lehet
leadni a gyökeres töveket. Igazolást ad,
hogy mennyit adtatok, eszerint fizet
ki a pénztárosunk, Pityu vagy Panni. A
találkozót majd összehozzuk, ha
befejeztétek. Erre a faágra akasztok egy
parlagfüvet, hogy felismerjétek.
- Ne félj,
ismerjük. Na jó, elmondom a
kihívást a
csapatnak. Ha elfogadjuk, ezen a bokron lesz a jel - fejezte be a
tárgyalást
Robin Hood, és eltûnt a bokrok között.