A két számítógépes zseni Oszi és Gógyis még a plakát megrajzolása előtt váltott néhány levelet az internetes drótpostán, amit angolul E-mail-nek, magyarosítva emilnek neveznek. Ez kedden este történt, miután Oszi már hazaért a parlagfű-akcióból, és megnézte a „postá”-ját.

Hogyan is történik ez?

Ha egy szokványos levelet küldünk, először megírjuk, beletesszük egy borítékba, megcímezzük, leragasztjuk, bélyeget ragasztunk rá, bedobjuk a postaládába. A Posta autója naponta összegyűjti, a körzeti postán csoportosítják irányítószám  szerint, Magyarországon négyjegyű az irányító szám. Kilenc nagy körzet van, ebből az 1-es Budapest. A következő szám már közelebb van, Budapesten a második-harmadik szám a kerület száma. Óbuda például az 103-al kezdődő irányítószámok célkerülete. Ezen belül is van még legfeljebb 9 körzet, ahová még pontosabban lehet címezni a levelet Békásmegyer például éppen ezt a számot kapta, 1039. Ugyanakkor például Szombathelyé 9700, Hajdúbagosé 4273, Dobozé 5624. A csoportosításkor már használják a gépet is. Leolvassa a címzésből az irányítószámot, és különböző polcokra, fiókokba rakja. Ez a gép Budapesten, a Keleti Pályaudvar mellett van, és a különböző vonatok innen viszik a címzettek közelébe a postazsákokat. Van olyan zsák, amit még a vonaton szétválogatnak a vonat megállóinak megfelelő kis csomagok elkészítéséhez. A megállóban leadott zsák tartalma a postahivatal elosztójában kerül a kézbesítő postás táskájába, aki azután kiviszi a lakásra, illetve a megadott címre. És mindezt a bélyeg áráért, 2001.-ben helyben 35.- Ft-ért csinálják.

Hű, ez nehéz volt!

Hogyan működik a drótposta?

A levelet megírom a számítógépben. Hozzáteszem a címet, akár többet is. Milyen címe van Oszinak? profoszi@dpg.hu (Ez nem helyesírási hiba, az E-mail cím többnyire kisbetűkből áll.) Az első rész jelzi közvetlenül a címzettet. Ugye felismerhető, hogy itt a Professzorról, Osziról van szó. Nyilván vannak más professzorok is, talán még Oszkár nevűek is, de az már kevésbé, hogy a becenevüket írnák a prof után. Ha a postaládánk, a szolgáltató észreveszi, hogy ilyen néven már bejelentkezett valaki, egy számot ajánl mögé. Így lett az én címem: jrobert.1, de engem nem zavar. A személyes név után jön ez a furcsa jel, "@". Angoloknál at (-on, -en, -ön, -nál, -nél) a jelentése. A hollandok "majomfarok"-nak, a magyarok "kukac"-nak becézik. A gép billentyűzetén rajta van. Ha ilyen helyhatározó jelentése van  a kukacnak, be kell írni a helyet is. A dpg.hu egy ilyen hely. Mondhatnánk, ez a kézbesítő-elosztó hivatal. A végén a "hu" azt jelzi, hogy magyar. Lehetne .de, német, .ca, kanadai, .it, olasz, vagy akár .com, nemzetközi. Ez a két, három betű átrepíti a levelünket az országhatárokon, szerte a világba. Akkor mindig más nemzetközi telefonárral megy? Nem. A kézzel megírt levelet is csak a legközelebbi postaládáig visszük. Nekünk is van egy helyi tarifával, árral elérhető címünk. A mi emilünk először oda megy. Ez a mi postaládánk. Van, aki pénzt kér egy E-mail fiók használatáért, van, akinek elég bevétele van a reklámokból, ezért ingyen is hajlandó továbbítani a levelünket, és gyűjteni a nekünk szólókat.

A mi szolgáltatónk éjjel-nappal be van kapcsolva a világhálóra. Ha bárhol bárki levelet ír nekünk, az szinte azonnal eljut hozzá. Már csak az a kérdés, mi mikor lépünk be, akkor továbbítja hozzánk a levelet. Amit mii ilyenkor eleresztünk, kilöki a világhálóra, ahol megtalálja az a szolgáltató, akinél a mi címzettünk van.

Ilyen egyszerű az egész. Fél perc alatt akár küldhetünk és fogadhatunk is egy-egy levelet. Ez telefonköltségben nappal legfeljebb 3,60-ba, éjjel 1,05 forintba kerül. Ingyenes szolgáltatónál ez az összes költség.