- Mit tudsz a cseresznyéről? - kérdezte Viki.

- Az finom volt. Laci hozott tegnap haza két kilót, meg egy kiló borsót. Azt mondta, hogy ez  erősíteni fogja a KÖR-t.

- Már megint ez a KÖR. Mi ez? - mordult Vad Vid.

- Nem tudom. Laci sosem beszélt róla. - felelte Herbert.

- Valahogy nem tetszik nekem. Nagyon zárt, és túl kerek. - mondta Ivor úr.

-  Meg kellene akadályozni, hogy összezárjon. - mondta János herceg. - Herbert! Mondd meg Lacinak, hogy megvesszük jó áron a cseresznyét!  Mennyi most nálatok? - kérdezte Hugó apáttól.

- 50-ért vesszük, 300-ért adjuk kilóját. - vágta rá Hugó, aki sokat segített az apjának.

- Jó. Egy mázsa 10 ezer forint. Kisebb tételben nem érdemes gondolkodni. - morfondírozott János herceg. - Apám ad rá pénzt.

- És az ÁFA? - kérdezte Ivor úr.

- Csak nem gondolod, hogy számlát adnak róla? - nevetett Hugó apát. - Ők sem úgy kapták.

- Hát, ez az! - magyarázta Ivor. - Fekete üzlet, ezért tud anyukám eljárni!

- Bolond vagy, akkor mi is belekerülünk! - mondta János herceg. - most nem ez a lényeg. Ha pénzért eladják, akkor amit kapnak, azért CD-t vesznek apámtól. Nem esznek ingyen cserit, meg kell venniük 300-ért Hugóéktól. És a lényeg, nem a körön belül osztják el. Egyelőre nem kellenek a szülők.

- És apád pénze? - kérdezte gúnyosan Ivor úr.

-  Az nem személyes beavatkozás. Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra! Húzódjon meg az árnyékban. De azért napernyőt árulhat! - magyarázta János herceg. - Herbert! Jelentsd, hogy fogadták az ajánlatot!