- Gyerekek! - jött be Éva néni az osztályba. - Nincs valaki köztetek, aki ért a vídeófelvételhez? Tomi felpattant: - Én szoktam apukámmal videózni. Tudok filmeket felvenni a TV-bõl, de már kamerával is csináltam a családról filmet.

- Jaj, nagyon jó lenne, ha segítenél, már nem találtam a technika tanár bácsit. Szeretném ezt az órát megörökíteni. Ugye környezet lesz most?
- Igen, igen! - mondták a gyerekek.

- Tomi nézd meg ezt a masinát! - tette le az elsõ padra Éva néni a válláról a kis táskát. Össze tudod szerelni?
- 5 perc múlva indulhatunk! - mondta Tomi, és munkához látott. Keresett egy konnektort, egy hosszú dróttal összekötötte a kamerával. A kamerát rászerelte az állványra. Berakott egy kazettát.

- Amíg Tomi elkészül, elmondom, hogy egy mára már szokásos órát tartunk. - kezdte a tanító néni. - A kamerára ne is figyeljetek! A múlt héten arról volt szó, hogyan hat az idõjárás a növényekre. Készültek valakik a szereplésre?

- Én leszek a Növény! - állt fel Zsófi, akin zöld kertésznadrág és zöld trikó volt.
- Én a Nap! - jelentkezett egy nagy szalmakalapot a fejére téve Józsi.
- Én vagyok a Szél! - fújtatott Karcsi, aki egy kissé kövér volt, most egy fehér esõköpeny volt rajta.
- Én a Csapadék! - szólt Panni, egy régi kék tréningruhában.

- Látom, beöltöztetek. Tényleg nektek kellene most felelnetek. Honnan tudtátok?
- Összehasonlítottuk a jegyeinket, a miénk a legkevesebb, vagy a legnehezebb belõlük eldönteni, hogy hányasok legyünk évvégén. - válaszoltak a gyerekek.

Közben észre sem vették, hogy Tomi forgatta a kamerát, mindig afelé, aki éppen megszólalt A kamera elején kis piros lámpa égett.

- De hát én Julcsit is terveztem! - mondta Éva néni. - Õ nem fér bele?
- Tanító néni, én készültem! Én leszek az idõjárás-jelentõ. - állt fel Julcsi az ünneplõruhájában.

- És most mi lesz?

- Most elõadunk egy némajátékot, ahol csak az idõjárás-jelentõ beszél. - mondta Julcsi 

Tapsolt egyet, mire a többi gyerek felugrott, és a padokból egy nagy kört csináltak, majd visszaültek a helyükre, középen csak az öt szereplõ maradt. Éva néni csodálkozva ült le Julcsi helyére. - Ti tudtátok, hogy lesz videó felvétel?
- Azt nem tudtuk, de mi is szeretjük az igazihoz hasonlító szerepeket. - mondta Tomi.

Elkezdõdött az elõadás. Julcsi mondta, hogy most melyik nap van, és milyen idõ várható. Zsófi, a Növény guggolt középen, amikor március 21-én a Nap és a Szél lehúzta róla a fehér lepedõt. Majd a májusi esõ (egy szóróflakonból) elkezdte növelni, a Nap is közelebb jött. A szél enyhén fújt, a Növény ágai hajladoztak. Majd jött a június, nagy forrósággal perzselt a Nap (egy kis grillsütõt ráirányítva) a Növényre, júliusban zápor jött a flakonból, jutott a közelbe ülõknek is. Közben Zsófi kiterjesztette karjait, teljesen felállt tenyerét a Nap felé fordította, és, mikor jött október, a kézfeje oldalra fordult, és látszott, hogy piros almák voltak filccel belerajzolva. A Szél egyre inkább fújt, az esõ szüntelenül esett, a Növény kezdett összébb menni, a trikó már nem zöld, hanem piros volt. Majd  decemberben a Csapadék esõkabátjából papírdarabkák, hó esett rá a Növényre, és végül a Szél és a Csapadék ráborította a lepedõt, és elkezdhette a Növény téli álmát.

- Csodálatos volt! - kiáltott fel Éva néni, de Julcsi megállította. - Bocsánat, elõbb az osztályzást kérjük. Egy, kettõ, hááárom!

Ági kivételével mindenki ötöst  mutatott. Ági négyest.
A gyerekek felháborodva kérdezték, miért adott négyest. Ági felállt. A ruhák nagyon jók voltak. A grillsütõ és a flakon is tetszett. Az elõadás is szép volt. De, mit láttunk? Növényt, Napot, Szelet, Csapadékot, vagy  Zsófit, Józsit, Karcsit és Pannit? Megértettük-e, hogy az idõjárás mit csinál a növénnyel, vagy csak láttunk egy jó mûsort? Ami tetszik az jó is? Tanulunk belõle? Mutatja, hogy a szereplõk értik, hogy mit játszanak el?

Éva néni szólalt meg: A kérdéseid jók, de én, mint tanár, azt mondom, hogy a mûsor környezet-tantárgy szempontjából is jó volt. A megfelelõ idõszakokban, olyan idõjárás volt, amilyen illett hozzá. Értik, hogy milyen a tavasz, nyár, õsz, tél, ez látszott. Én ezért adtam az ötöst.

- Akkor megnyugodtam! - mondta Ági.  - Én is átállok ötösre.
- Szeretnénk elosztani a 25 pontot. - szólt Józsi.
- Mit akarsz elosztani? - kérdezte Oszi - mindenkinek ötös.
- Éva néni! Nagy baj, ha nem egyformán osztjuk el, és lenne ötösnél jobb jegy is? - kérdezte Józsi.

- Ez kezd egyre érdekesebb lenni. - mondta a tanító néni. - Ha meg tudjátok mondani, hogy miért, akkor nem baj.

Az öt szereplõ összedugta a fejét. Józsi hirdetett eredményt: Karcsi és én négyes, Panni ötös, Zsófi és Julcsi hatos.

- Kérjük a magyarázatot! - mondta Éva néni.
A Szél és a Nap volt a legkevésbé változatos. A Csapadék  hó is volt, esõ is zápor is, olvadás is, a Növény mindent felhasznált, vagy elszenvedett, Julcsi pedig maga állította össze a jelentéseket, õ választotta az idõpontokat, nagyon jól. Mi csak azt próbáltuk eljátszani, amit tõle hallottunk.

- Mi az, amit elõre megbeszéltetek? - kérdezte Éva néni.
- Két dolgot. Az egész osztállyal, hogy kinek kell jegyet szereznie, és, hogy ki melyik szerepet vállalja. Ja, és Julcsi megmondta, hogy az egész évre fog mondani jelentést, és tavasszal kezdi. Minden egyebet egyedül otthon, vagy itt találtunk ki.

- Ki az, aki azt mondja, hogy fogadjuk el a szereplõk közti elosztást? - kérdezte Éva néni.

Csak Józsi és Karcsi tette fel a kezét.
- Ki mondja, hogy mindenki ötöst érdemelt?
A két fiú kivételével mindenki jelentkezett.

- Le vagytok szavazva, ti is ötöst kaptok. - mondta mosolyogva a tanító néni. - Menjünk tovább!

- Visszarakjuk a padokat? - kérdezték a gyerekek.
- Nekem nagyon tetszik így, maradjon egyelõre! - válaszolt Éva néni.

- A következõ tananyag az  állatok hatása a növényekre. - és így folytatta - mit tudtok errõl?
Oszi jelentkezett: - Az állatok és a növények együtt élnek. Mindegyiknek szüksége van a másikra. A növény magját egy madár viszi elég távolra, hogy legyen helye, kinõni, a földet a vakond, vagy a giliszta teszi puhává, hogy gyökeret ereszthessen,  a virágot a méhecske és a lepkék porozzák be, hogy termés fejlõdjön belõle.

- És az állatoknak miért fontos a növény? kérdezte a tanító néni. Most, valaki más folytassa!
- Az állatok megeszik a növényt. - mondta Jancsi. - A lovak, tehenek,  a birkák, a levéltetvek, az õzikék, a nyuszik.

- Mindegyik állat pusztítja a növényt?

- Nem! - szólt Zoli - Van, amelyik csak a termését eszi, mint a majom, vagy a méhecske, miközben virágport gyûjt, beporozza, hogy teremjen.
- Vannak olyan állatok is, amelyek nem foglalkoznak a növényekkel, például a ragadozók, akik csak húst esznek. - szólalt meg Rafi.
- Ki tudja, miért, és mégis hogy kapcsolódnak a növényekhez?

Rozi  mondta: - A ragadozóknak is kellenek a vitaminok, amiket csak a növény ad, de nem tudják megemészteni. Ezért esznek olyan állatot, amelyik húsában ezek benne vannak. És ott élnek ahol a nekik megfelelõ állatok is élnek, nyilván a növények között.

- Tud valaki példát mondani ilyenre a ragadozókon kívül is?

- A katicabogár azért mászkál a fán, mert levéltetveket eszik. A rigó meg hernyót eszik. A növény termeli az oxigént, minden állat, az ember is csak ezzel tud élni. - szólalt meg Pötyi.

Egyvalami kimaradt, ezt most én mondanám el. - mondta  Éva néni. A növény kiszívja a tápanyagokat a földbõl, és az állatok pótolják, részben az ürülékükkel, részben, amikor elhullanak, és maradványaik belerohadnak a földbe.

- Éva néni! - szólt Tomi - Van másik kazetta is?

- Nincs. Miért ez már elfogyott? 60 perces volt, nem is hallottam a csöngetést!
- A kicsöngetés már megvolt. - mondta Tomi.
- Jó, akkor bejelentem, hogy szombaton délelõtt kimegyünk a hegyekbe, megnézni, hogyan élnek együtt a növények és az állatok. A szereplésnél is ebben gondolkozzatok.

- Ennyi! - szólt Tomi.
- Vége az órának! - mondta Éva néni. Sajnos a szünetnek is, mindjárt becsengetnek.