For the World!
3. fejezet
A megoldás
Roziéknak csak 2 hét múlva volt pénzük, hogy lovaglásra befizessék a kislányt. Tündért, a kis pónilovat ráirányította az ismert útra, és egyenesen a sárkányhoz ügetett. A tisztáson meg is találta a Hétfejût, most már kedves barátját. Most nem veszekedtek a fejek, de elég elkeseredett arcokat vágtak. Rozi aggódva kérdezte:
- Valami baj van? Mégsem tudsz elmenni innen, Sárkány bácsi?
A fejek felélénkültek, és az egyikre néztek. Õ szólalt meg csak:
- Tudod kislány, nagyon vártunk! Szerettük volna elmesélni neked, hogy milyen óriási változást hoztál a Sárkányok Földjének.  Mert az össze-vissza beszéd átka nem csak rajtunk volt, egész népünket ez kényszerítette mozdulatlanságba. Még aznap, amikor itt voltál, elindultunk, és találkoztunk egyik testvérünkkel. Elmondta a Hatos, hogy mit tanultunk tõled, a testvérrel megbeszéltük, hogy gyorsan továbbadjuk a többieknek is a megbeszélés módszerét. Õ ment észak, mi dél felé. Akivel ezután találkoztunk, azzal tovább bontottuk a hátralévõ erdõdarabot. A hetedik találkozáskor már 128-an tudtunk továbbindulni. Csak, hát két sárkány beszélgetésénél már a 14 fej nehezen tud szót érteni egymással. Most gondold el, hogy vannak 14 fejû rokonaink is. Az összeveszés helyenként nem leállást, nem is közös akaratot, hanem szétszakadást okozott. Mit lehet ilyenkor tenni? Éppen ezen gondolkodunk, de nem jut eszünkbe semmi megoldás.

Rozi elgondolkodott. - Tulajdonképpen mind hét fejed ugyanazt akarja mondani a másik rokonnak, ugye?
- Igen! - bólogattak a fejek.
- Akkor elég, ha csak az egyikõtök mondja, nem?
- De mi van, ha rosszul mondja? - méltatlankodtak egyesek.
- Akkor másik fejet választotok! Mindenki mást tud a legjobban. Úgy, mint amikor megbeszéltétek, hogy ki igazítson útba, a múltkor, amikor idetévedtem. Egy mondanivaló, egy fej beszél. Így nincs kavarodás, zûrzavar. Hogy melyik fej legyen a szószóló, azt elõtte el lehet dönteni. Minden fej elmondja, hogy képzeli õ el a dolgot, és aki a legjobb, az lesz, aki a másikkal beszél. És ezt javasolja a rokonoknak is. Elõször beszéljék meg a fejek, hogy mit akarnak mondani, azután, hogy ki mondja el. Akkor majd értik mindannyian.

A sárkány fejei összebújtak, pusmogtak, majd a Hetes megszólalt:
-Rozi! Nagyon köszönjük az ötletedet. Szeretnénk meghálálni valahogyan, hogy segítettél. Sárkányföld meg fog változni, mert már mindenki oda megy, ahová a fejek közösen eldöntötték. Tudunk találkozni egymással, és a mostani javaslatod után már szót is értünk egymással. De ez azt jelenti, hogy hírtelen nagyon sok megbeszélnivalónk lett egymással, ezért egy nagygyűlést fogunk összehívni. Ha megint eljössz, két hét múlva, nagy ünnepséget csapunk a tiszteletedre, és bemutatjuk neked a rokonokat. Hidd el, nem fogsz unatkozni.

Tudjuk, hogy Tündért, a pónilovacskádat egy órára kapod kölcsön. 

Úgy döntöttünk, hogy megkapod öregapánk régi óráját, ami már régen nem jár, de a mutatóit lehet állítani. Ha beállítod, hogy mikorra kell visszaérned a ló-kölcsönzőbe, akkor pontosan odaérsz akkorra, bármennyi időt is töltöttél el 12 órán belül előtte.

Rozi megköszönte az ajándékot, és miközben beállította, már arra gondolt, hogy ezután soha nem fog elkésni az iskolából, ami azért néha megesett, mert ilyen csodaórája van.

Illedelmesen elköszönt, és megígérte, hogy két hét múlva pontosan 3 órakor itt lesz. Felpattant Tündérre, és elvágtatott a már ismert úton.