For the World!



37. fejezet
Piri! Nagy voltál!

Csöngettek. Andi és Ági jött meg.
- Sziasztok! Éppen jókor érkeztetek. - fogadta õket Tomi. - Üljetek le, megmutatjuk, hogy mit csináltunk.
A kamerát és a vídeomagnót a TV-vel összekötötte, így lehetett látni a felvételt, és rögtön át is másolta egy négy órás kazettára.
A lányok szóhoz sem jutottak, pedig mindketten írtak egy köszöntõ-szöveget Piroskának, és még egy harmadikat is közösen. Amikor viszont megnézték a felvételt, rájöttek, miért volt Tomi ilyen lerohanó. Ha nem tetszett volna nekik, még javasolhattak volna mást, de, mivel tetszett, nem volt érdemes Piroskát ráébreszteni, hogy õk akarták a szájába adni a saját szavaikat.
- Na, mit szóltok hozzá? Jól beszélt Piri? - kérdezte Tomi, miután leállította az utolsó tábla után a masinákat. - És a felíratok?
- Nagyon jó az egész! - mondták a lányok. - Piri, nagy voltál! Szép, okos, és õszinte. Fogalmazás órán a tartalomra is, a formára is ötöst szavaznánk meg mindkettõtöknek.
- Hármunknak, mert Oszi csinálta a KAPTÁR-táblát. - válaszolt Piri, miközben elpirult a dicsérettõl. - Ez Tomi bûne volt. Nem tudtam, hogy felveszi, amikor csak fogalmaztam, hogy esetleg mirõl kellene beszélni.
- Ettõl lett olyan igazi! - mondta Ági. - Kár, hogy nem láthatjuk majd a békéscsabai arcokat, amikor megnézik.
- Azért, mert nem leszünk ott? - kérdezte Piri.
- Nem! Ha Rozi és Pötyi látná, az olyan lenne, mintha mi is látnánk. - magyarázta Ági. - Csak elõször arra gondoltam, hogy le kellene vetíteni a 200 tanítónak. Azután rájöttem, hogy ott Éva néninek és Rozinak kell beszélnie. Értsék meg, hogy ebben mindenkinek megvan a munkája, élménye, véleménye. Tomi! Mi a következõ lépés?
- Most ugrik a majom a vízbe! - válaszolt Tomi. Megpróbáljuk négyszer felvenni a nagykazettára a köszöntõt és a töri órát együtt. Ha sikerül, és a ragasztásoknak is lesz hely, gyõztünk, holnap kezdõdhet a sokszorosítás. Most kicserélem a kiskazettát, és elindítom a másolást. Valaki mindig figyelje a számlálót, a TV-n is látni fogjuk a végét. Közben egyétek a palacsintát, mert teljesen kihûl. Lassan jönnek majd a többiek is, a magnókkal, az új és a használt kazettákkal, lesz dolgunk elég.
- Gyere Andi, menjünk kezet mosni! - szólt Ági, majd a fürdõszobában hozzátette: - Jó, hogy Tomi nem hagyott minket szóhoz jutni. Piri azt hitte volna, hogy rákényszerítünk egy szerepet, ami nem az õ gondolatait érzéseit mutatja.
- Soha többé nem akarom másnak elõírni, hogy mit mondjon. - válaszolt Andi. - Ha elég jó a dolog, mindenkitõl kapható  saját vélemény, és ez  a fontos.


A tartalom-jegyzékhez