Fél
10-kor léptek be a Kultúrházba. A
bejáratnál kis asztalka volt. Itt Éva
néni megmutatta a meghívót.
A listán megkereste a nevet egy fiatal néni.
Bólintott, és megkérdezte, ki a
vendége. A meghívó csak egy
vendéget említ, Rozi, Pötyi
és Balogh bácsi meg három
személy. Éva néni magához
húzta Rozit és bemutatta,
Tősi Rozika. A
néni már megtalálta az Éva
néni nevére szóló kitűzőt,
most elővett egy ürest, és filctollal
ráírta Rozi nevét. Mi az a
kitűző? Kis
műanyag tok, amelybe betolható egy
papírcédula a viselőjének
nevével. Egy biztosítótűvel lehet
feltűzni a trikóra, vagy blúzra, vagy
bármilyen ruhaanyagra. Ez a rendezvények
igazolványa. Erről bárki leolvashatja viselője
nevét. Ha nincs rajtad, nem kapsz
ebédet, nem tudsz ismeretséget kötni.
Tehát egy fontos dolog. Rozinak nagyon tetszett,
és büszkén nézett le
rá.
Éva
néninek odaadtak egy paksaméta papírt
is.
A
tanító néni megkérdezte: -
Mikor kezdünk?
A
megnyitót 10-kor tartja a miniszter úr. -
jött a válasz. - Reméljük,
addig megérkezik.
-
Hol
ülhetnénk le egy kicsit, hogy elolvashassuk
barátainkkal a tudnivalókat?
-
Itt a
hátam mögött van egy pad. De a
barátai beljebb ne menjenek, mert kikapok. - mondta a
fogadó néni.
A
sok
papír nagy része előzetes
leírás volt a későbbi
előadásokhoz. Ezeket egyelőre
félrerakták. Két anyagot
elölhagytak. A "Részletes program"-ot és
a "Tudnivalók"-at. Mikor kerülünk sorra?
Ez volt a legfontosabb kérdés.
"Szombat,
15.20 Nagy Éva, Békásmegyeri
Általános Iskola."
Ez
az, ez
vagyunk mi! - mutatta Éva néni. Ez nagyon
jó. Előttünk lesznek 12-en ebéd
után, láthatjuk, hogy megy
másoknál. A délelőttöt
elfoglalják a hivatalos szónokok, az nem
érdekes. A miniszter, a főosztályvezető, a
Pedagógiai Intézet igazgatója.
Étkezések itt a házban.
Ebéd 12 és 1 óra
között. Szállás a szombati
előadóknak a Csaba Szállóban, a
vasárnapiaknak a Kőrösben. Nekünk,
tehát a Csaba. Biztos, mert az a kisebb. Ez a Szent
István téren van.
- Mi is ott
foglaltunk szobát. - mondta Balogh bácsi.
Rozi és Pötyi úgy
ölelték
meg egymást, mintha húsz éve most
találkoznának először.
-
Van itt egy
térkép is. Nem is vagyunk olyan messze tőle. Oda
kellene mennünk, kipakolni, és nyugodtan
átnézni a papírokat.
-
Még
kérdeznék valamit a kis hölgytől. -
mondta Balogh bácsi, és visszament a kisasztalhoz.
Nemsokára
megint ott volt Roziék
padjánál,
és csak annyit mondott: - Indulás a
szállodába!
