For the World!



62. fejezet
A kulcstölcsér

A harmadik órában volt a szakállas bácsi bemutatója. 20 gyerek is ment hozzá. Tanár viszont elég kevés volt. A revolverlövés kissé megijesztette  õket. Mindössze heten jöttek. A bácsi bemutatkozott a gyerekeknek. - Szerbusztok, Józsi bácsi vagyok, Budapestrõl jöttem. Azt szeretném bemutatni veletek, és nektek is, hogy tudnak a gyerekek velem új dolgokat kitalálni. Üljetek le.

Kérdéseket fogok feltenni Ez a program általában 9 napon, napi két óra alatt szokott lefolyni. Most csak 50 percünk  van, ezért nem fogunk mindent kidolgozni. Kezdhetjük?

- Igen. - mondták a gyerekek.
- Mi hiányzik szerintetek? Mi nem tetszik?
- A magnószalag begyûrõdik.
- Oké, felírom.
- Sötétben nem találni bele a zárba.
- Köszi!
- Nem lehet jól megmosni a gyümölcsöt.
- Jó, most hagyjuk abba! Volt már 64 ötlet is egy 14 fõs csoportban.
- Most döntsetek, melyiket akarjátok kitalálni. Ki szavaz a magnóra? 2 fõ. Felírom. A zárra? 15 fõ. És a gyümölcsmosóra? 8 fõ. Csináljunk két csoportot, vagy elég lesz egy? Ki szavaz a kettõre? Senki? Akkor egy téma lesz, a zár?
- Igen. - mondták a gyerekek.
- Ki lesz a vevõje a terméknek?
- Aki megvásárolja.
- Aki használja.
- Ne csak az emberben gondolkozzatok!
- A zár.
- A kulcs.
- Nagyon jó.
- Melyik a legfontosabb?
- A kulcs.
- Igaz. Mit akar a kulcs?
- Bejutni a zárba.
- Jó. Mit kell csinálnia a termékünknek, hogy a kulcs bejusson a zárba?
- Megmutatni az utat.
- Irányítani a lyukhoz.
- Melyik a pontosabb?
- A második.
- Akkor erre megyünk tovább. Hogyan lehet valamit egy lyukhoz irányítani?
- Fénnyel.
- Megvezetéssel.
- Csúszdával.
- Tölcsérrel.
- Melyiket válasszuk?
- A tölcsért!
- Jó. Mibõl legyen?
- Fémbõl.
- Papírból.
- Mûanyagból.
- Melyiket választjátok?
- A mûanyagot.
- Mit kell még kitalálni?
- A méretét és, hogy hogyan rögzítjük a zárra.
- Melyik függ a másiktól?
- A rögzítés módjától a méret.
- Akkor elõször nézzük a rögzítés módját.
- Mihez lehet rögzíteni?
- A takarólemezhez.
- Hogyan?
- Ráragasztva.
- Füleket alászorítva.
- Melyik a jobb?
- A leszedhetõ, az alászorítás.
- Felrajzolja valaki?


- Ennyi volt a bemutató. Van még néhány percünk. Van valakinek kérdése?
- Két dolgot szeretnék kérdezni, Józsi bácsi. - szólalt meg egy szemüveges kislány. - Ha a mi igazgató nénink meghívja, hogy csináljon velünk egy tábort, elvállalná?
- Persze! Örömmel. És mi a másik kérdés?
- Ezt tényleg mi találtuk ki?
- Nem úgy érzed?
- Azért a kérdések nélkül nem ment volna. Be kell vallanunk valamit. Egy összeesküvést terveztünk Józsi bácsi ellen.
- Megijesztesz. Miféle összeesküvést?
- Azt terveztük, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy mi is itt vagyunk, nekünk is van véleményünk, szeretnénk élvezni mi is az órát. De nem sikerült, mert mi voltunk a célpontban, nekünk szólt az óra, és tényleg élveztük. Sõt kitaláltunk valami teljesen új dolgot.

- Õszintén szólva, nem teljesen új a dolog. Egészen véletlenül olyan témát választottatok, amit már az egyik csoportom is megcsinált. Úgy, hogy üzletet nem tudtok vele csinálni, hacsak nem kérdezitek meg a régi csoport tagjait. Õk egyébként 3000 forint különdíjat nyertek vele a Lakáskultúra laptól. A másik része a dolognak. Én nem értek a feltaláláshoz. Közgazdász vagyok, nem mérnök. Csak azt tudom, milyen kérdéseket kell feltenni. A válaszokat ti találtátok ki.  Nem vagyok tanár sem. Ezért nem magyarázok, csak kérdezek a szakemberektõl, jelen esetben tõletek. A kérdéseim inkább kíváncsiak. Nem azt akarom tudni, hogy megtanultátok-e a leckét, hanem, hogy mire vagytok képesek.

Azért azt még elmondanám a tanár vendégeimnek, hogy a technika tantárgyban ezt a módszert alkalmazva, és továbbvíve már szerszámhasználat, anyagismeret sõt, üzleti terv-készítés, közös vállalkozás is lehet belõle.


A tartalom-jegyzékhez