For the World!



76. fejezet
Délben

- Szia Zoli! - ment oda Pötyi a hosszú asztalhoz. Előtte jót nevetett, ahogy meglátta a filctollal írt feliratot a táblán, "Csak ma!" - Mi újság?
- Szia! További 30 darabra előrendelés. 15 ezer forint előleg.  - mondta Zoli, ragyogó arccal. - A bemutatókon, meg bombasiker. Képzeld, az egyik tanár megkérdezte,  melyik gyerek jött Roziék osztályából. Nem akarta elhinni, hogy a mieink ilyen jól átvették a ti módszereiteket. Mindenki akart bemutatót tartani, mindenkire felkészültünk, és mind a 15 tanár rendelt 2-2 kazettát. Egyet az igazgatójának, egyet az osztályának. Nekem mind ezt mondta.

Itt a lista, még egy szünetnyi ráfér, de már megrajzoltam az újat. Igen, ezt a saját bőrükön kellett érezniük. Most mesélnek a többiek a délutáni csapatnak. Minden rendben megy. Ne izguljatok! Pihenjetek nyugodtan, megérdemlitek.

Éva nénit megint körbefogták, amint megjelent az előtérben. - Nem hittünk neked. Azt hittük, hogy a kislányt, Rozit betanítottad. A mai bemutatón nem voltatok itt. A csabai gyerekek is újak, mégis fel tudták javítani a programjainkat. Igazat mondtál. Tényleg a gyerekek csinálják, maguktól. És jót csinálnak. Nem kitolni akarnak velünk, hanem segíteni, hogy jobb legyen. Sokat tanultunk a gyereklélekről.

Rozi bement a gyerekekhez. Úgy volt, ahogy Zoli mondta Pötyinek. A délelőttiek lelkendezve meséltek az újaknak, akik tátott szájjal figyeltek.  Jutka vette észre Rozit, odament hozzá. - Szia! Mit szólsz hozzá? Nekem már meg sem kell szólalnom. Az élmények beszélnek, és sokkal meggyőzőbbek, mintha én mondanám. A kazettát most tekerjük az elejére.

- Ne is mutassál be! - mondta Rozi. Tényleg így a legjobb. Nem az a lényeg, hogy ki kezdte. A friss élmény az igazi. Azért jöttem, hogy elbúcsúzzam, mert lehet, hogy ma már nem találkozunk. Most még körülnézünk a környéken, lehet, hogy elugrunk Dobozra is. Hol szoktatok táborozni?
- Az erdőben, a két Kőrös találkozásánál. Úgy hívják, hogy Szanazug. Sátorokban de vannak faházak is.. Nézzétek meg a kastélyt, bár nem sok látszik már belőle,  nagyon szép! Én azért megvárom a végét a bemutatóknak. Gyűjtöm az ötleteket. Még nem köszönök el.
- Oké. Akkor 5 felé találkozunk. Szia. - mondta Rozi.

A dohányzó szakasz, Balogh bácsi és Józsi bácsi a presszóban várták a nőket.
- Miért megyünk Dobozra? - kérdezte Balogh bácsi.
- Nem tudom. Rozi kérte. Talán hogy lássanak egy falut. A lakótelepen nem lehet ilyesmit látni. Hallottad, mennyire lelkesedtek a tehenek, a libák, a tyúkok miatt. Egy más világ. Tanulságos lehet. No, már jönnek!


A tartalom-jegyzékhez