- Szia! Hoztam egy kis cseresznyét és zöldborsót.

- Hol szerezted? - csodálkozott Andi.

- Ezüsthegyen. Körülnézni voltunk arra Rafival és Zsófival. Aztán az egyik telken, Kata mamánál segítettünk cseresznyét és borsót szedni. Egy egész kiskocsival adott belőle. Ez a tiétek és Katiéké.

- Mindjárt felhívom Katit.

- Várj még, rengeteg mondanivalóm van!  Először is Rafi ebben a kertben 280 parlagfű-tövet szedett  össze. Az majdnem három kazetta. Másodszor: szét kellene osztani a cseresznyét és a borsót, mielőtt megromlik. Harmadszor pedig: Kata mamáéknak elég viharvert a faházuk, és a kerítésük is lyukas. Negyedszer: van egy ötletem a nyári Hármasok Kubjára.

- Na ez érdekel! Kezdd ezzel! - figyelt fel Andi izgatottan.

- A neve persze nem jó. Arra gondoltam, hogy a suliban vannak legalább tízen, akiknek pótvizsgázniuk kell a szünidő végén. Vegyesen, minden osztályból, de főleg a negyedikesek, ötödikesek és a hatodikosok között. Van, aki több tárgyból is bukott. De te tudod a legjobban, ez nem jelenti azt, hogy mindenből buták.

- Gondolod, hogy nemcsak a hármasoknál kellene megszervezni a Klubot?

- Szerintem a bukottaknál még jobb is lenne, mert az egyes sokkal rosszabb, mint a hármas. Jobban akarnak majd tanulni, mert nagyobb a tét. Osztályismétlés vagy maradás a régi osztályban. Jobban kell a tanítás sikere is.

- Igazad van. Felhívjuk Éva nénit, hogy segítsen megkapni a bukott gyerekek címét, és egy termet, ahol hetenként találkozhatunk. Már a nevét is tudom: BUK-A-REST. Hogy tetszik?

- Nem rossz. Ha idegenek között mondják, nem ciki. Mintha egy külföldi nyaralásról lenne szó. Ápol és eltakar. Akkor rád bízhatom? - kérdezte Piri.

- Nem egészen! Te találtad ki, csináld te. Nekem itt a parlagfű.

- De legalább június végén átvehetnéd, mert akkor kezdenünk kell a kazettamásolást Tomival.

- Igazad van. Átveszem, sőt az indításnál is ott leszek. De neked kellene az első összejövetelt megtartanod.

- Hát, igen, mivel én is köztük voltam.

- Akkor hívhatom Katit? - kérdezte Andi, és elővette a partvist.

- Hívhatod.

Andi háromszor leütötte a padlóra a partvis nyelét. Utána még kétszer.

- Hát, ez mi volt? - kérdezte Piri.

- A három kopogás Katinak szólt, a kettő Áginak. Eszembe jutott, hogy a másik csoportnak, az évzárósoknak is kellene adnunk a termésből.

Csengettek. Andi anyukája nyitott ajtót.

- Sziasztok Kati, Ági. Csak nem leskelődtetek?

- Csókolom, dehogyis, Andi hívott.

- Ha nagygyűlés lesz, csinálok egy kis harapnivalót. Menjetek csak be Andi szobájába! - mondta Szabó néni, és kiment a konyhába.

- Gyertek, sziasztok! - jelent meg a szobaajtóban Andi. - Anyukám! Mosnál ebből a cseresznyéből nekünk?

Szabó néni szóhoz sem tudott jutni a meglepetéstől. Átvette a kosarat, és kivitte a konyhába. A két új vendég is csak bámult.

- Hát ez mi volt? - kérdezte Kati, amikor becsukódott mögöttük a szobaajtó. Talán nyertetek a lottón?

- Na, mondd el! - fordult Andi Pirihez.

- Délután kimentünk Rafival és Zsófival Ezüsthegyre körülnézni. Ott utánunk gurult egy kiskocsi egy mázsa cseresznyével, fél mázsa zöldborsóval és 280 parlagfűtővel. Pedig csak egyetlen kertben voltunk. Mi szeretjük a cseresznyét, de ennyit nem tudunk megenni - kezdte Piri, majd részletesen elmesélte mi történt Kata mama telkén.

- Tegnapelőtt 350 Ft volt a cseresznye, a borsó meg 300 a piacon. - mondta Ági.

- Akkor ez kerek 50 ezer forintot ér - számolta ki gyorsan Andi.

- De csak akkor, ha gyorsan szét tudjuk osztani - figyelmeztetett Piri. - És még lesz több is, legalább a fele cseresznyét hagytam még érni a fán. És ez csak az egyik fa volt. Van ott még egy cseresznyefa, amelyiken még zöld volt a termés, van meggy, amelyik még alig virágzott el, aztán sárga- meg őszibarack, körte, szilva. Kata mamáék az unokákkal együtt kilencen vannak, de csak az egytizedét tudják elfogyasztani. Zöldségből is láttam paprikát, paradicsomot, babot, hagymát és káposztát is. De ezekről Zsófi tud majd többet mondani, ő szedte a borsót, és ő fog egy naptárt összeállítani Kata mamával, hogy mikor, miből, mennyire számolhatunk.

- Hát ez csodálatos- mondta Kati - de mivel fizessünk?

- Kata mama szerint elég, hogy megszabadítjuk a fákat, nem engedjük elszaporodni a kukacokat. Mi azért észrevettük, hogy volna mit csinálni a faházon és a kerítésen is.

- Itt a cseri! Jó étvágyat hozzá! - jött be egy nagy tállal Szabó néni. - Az utolsó mondatot hallottam. Van egy ötletem. Belekotyoghatok?

- Azt hiszem, anyukám, hogy többet is hallottál - szólt Andi. - Viszont te vagy a felnőtt KÖR szervezője, és szükségünk van a segítségedre.

- Van mázolásra, festésre ajánlkozó emberünk. Sanyi bácsi a szövetkezetben asztalos. Milyen kerítésük van?

- Egyszerű drótháló. Helyenként lyukas - válaszolt Piri. - Tulajdonképpen egy dróttal helyrehúzható. Erő kell hozzá, nem anyag. Apukám meg tudná csinálni.

- Akkor ezt elintéztük? - kérdezte Andi.

- Nem - mondta Kati. - Nem beszéltünk az anyagról, ami a házhoz kell. Az bizony pénzbe kerül.

- Ezt bízzuk a szakemberekre! - szólt közbe Szabó néni. - Különben a Festékbolt tulajdonosa is tagja a KÖR-nek.

- Akkor jöjjön a legsürgősebb kérdés. Mi legyen a terméssel? - kérdezte Piri.

- Első alkalommal azt javaslom, hogy a gyermekek között osszátok el - mondta Andi anyukája. - Ez a ti munkátok gyümölcse.

- De ez nekünk sok! Ha két kiló cseresznyét veszünk fejenként, még akkor is negyven kiló megmarad. A borsóból elég egy kiló is, de még úgy is maradna vagy húsz kiló - mondta Kati.

- Két kiló foglalt: Pötyi anyukája zöldborsós pörköltet igért szerdára ebédre az évzárós csapatnak.

- Miről van szó? - kérdezte Szabó néni.

- Pötyi, amikor hallotta, hogy néhányan a mamák közül szabadságot vettek ki, hogy a  szünidőben tudjanak ebédet főzni a gyereküknek, megbeszélte az anyukájával, aki úgyis otthon könyvel a szövetkezetnek, hogy az évzáróig főz mindannyiunknak. Holnap paprikás krumpli lesz, holnapután a borsós pörkölt - magyarázta Ági.

- Azt hogy kell csinálni? - kérdezte rögtön Piri

- Nagyon egyszerű, a pörköltet nem vízzel, hanem a megpárolt borsóval és a levével önti fel. - válaszolt Szabó néni. - Nagyon finom egytálétel. De lehet, hogy a ti csapatotoknál is elkelne ilyesmi, Andi?

- Nálunk 3 fős csoportok vannak, és Békásmegyer különböző részein. Ők egy helyen, az iskolában dolgoznak tizenketten.

- Jó, ha megadod a neveket, én beszélek a szülőkkel. Tudod, én is szabin vagyok. És Ági, honnan van hús a pörkölthöz?

- Az egyik KAPTÁR-sam apukája a Röfi-Dönci. Tőle kapjuk. Örül neki, ha hétközben van hova adnia.

- Akkor nekik is több borsót és cseresznyét adjatok! De elmegyek hozzá, beszélek vele én is. Mi ez a KAPTÁR-sam?

- Most találtam ki. Nem tetszik? - kérdezte Ági. - A KAPTÁR-ban a társam, és kap a társam.

- Kedves KAPTÁR-sak, és KAPTÁR-snők! - vágta magát szónoki pózba Andi. - Az ötlet zseniális, terjeszteni fogjuk. Most viszont azt beszéljük meg, mi legyen a többlet cserivel és borsóval!

- Mi lenne, ha lefagyasztanánk? - kérdezte Kati.

- Vagy konzervet csinálnánk belőle? - tette hozzá Piri.

- Én szeretem a cseresznyés pitét - mondta Ági. - És a zsenge borsó héjáról lehúzzuk a kemény hártyáját, és azt is belefőzzük a kajába. Így majdnem a teljes súlya hasznos.

- Anyu mit szólsz hozzá? - kérdezte Andi.

- Szerintem 10 kiló borsó elfogy a közös kajákhoz. 10 kilót kellene tartósítani. Én kigőzölném és félkilós üvegekbe raknám. Az leve nélkül negyed kiló, lenne belőle negyven üveg, elférne a KAPTÁR-sak családjainál. A cseriből a negyven kiló már nagyobb tétel. Ha pitét csinálnánk, és odaadnánk a kisboltba eladni, cserébe kaphatnánk kenyeret, és olyan fűszert, amit máshonnan nem szerezhetünk meg. Pirospaprikát, sót, de lisztet is. Számoljatok, fél kiló cseresznye kell 16 kocka pitéhez.

- Hadd számoljak én! - kérte Piri.

- Várj, előveszem a szakácskönyvet - mondta Szabó néni, és kiment a konyhába. - No, itt van. 6 tojás,  6 deka vaj, 20 deka cukor, 12 deka morzsa, fél kiló kimagvalt cseresznye, fél citrom héja.

- A tojás 120, a vaj 60, a cukor 24, a morzsa mondjuk 10 forint  - számolt Piri - Tehát mondjuk 200 Ft.

- Ne mondjuk, mert 16 részre lehet vágni, tehát 12 Ft darabja - mondta Ági. - Ha hozzászámoljuk a cserit, egy kiló 350 Ft, vegyünk fél kilóra ugyanannyit, az összesen 24 forint lenne kockánként. Harminc-negyvenért eladható. Szerintem három tepsivel egy nap el is fogyna.

- Az másfél kiló cseresznye. A negyven kiló egy hónapra elég lenne. - szólt hozzá Szabó néni. - Akkor viszont sürgősen le kell gőzölni. Csak magozni ne kellene.

- Mi vállaljuk. Végre egyszer használhatnánk a magozónkat. Ott porosodik évek óta a fiókban - mondta  Kati.

- A borsót mi vállaljuk - mondta Piri. - Hat testvérem és az anyukám megcsinálja. A cseriért nem vállalnék felelősséget.

- Jó, a boltossal én tárgyalok, ha az első sütés kész. Ha nem veszi át, legfeljebb mi megesszük, de a többit elteszem üvegbe- vállalta Szabó néni. - Ti viszont gondoskodjatok a csapatoknak szétosztásról.

- Az évzárósok együtt dolgoznak, ott nem gond a szétosztás - mondta Ági. - ti hogyan oldjátok meg?

- Nálunk sem lesz gond. A parlagfű-töveket Virág néninél adjuk le a Csillag moziban. Odavisszük a maradékot, és a csapatok ott  megkapják.